Már hagyománnyá vált, hogy évről évre megállítjuk az időt egy hétre,
és elvonunk alkotni, inspirálódni, nevetni, pihenni.
Idén voltak tematikus napok, így...
belekóstoltunk a füzetkészítésbe.
Készítettünk saját pecsétet is, én pedig végre bevethettem az új stenciljeimet is.
Mostanában szeretem az egyszerű hímzéseket, így ebben is gondolkodtam.
Rengeteg ötlet van még a fejemben, így még biztos fog pár füzet készülni hamarosan.
Már alig várom, hogy a naplóim formát öltve megkapjam a lányoktól.
A batikolós napot én vettem kezembe,
alig győztem újra és újra keverni a festékeket a lelkes népnek,
akik estére remekül elfáradtak.
De megérte a sok munka a fáradtságot, mert nagyon szép anyagok születtek.
Egy rövid beszámoló itt.
...És akkor jöjjön a csoda, a selyem- nemezelés.
Ezt a gyönyörűséget Nia segítségével készítettem,
nagyon köszönjük, hogy megtanította nekünk ezt a technikát.
Pár fotót itt találtok e izgalmas napról.
Köszönöm Nia.
Alig várom, hogy újból tépkedhessem a finom gyapjút.
Colette varrós napján, segítségével mindenki kedvére varrhatott a megfestett anyagjaiból,
mivel nekem nem volt időm saját anyagot festeni a táborban,
lévén annyit tüsténkedtem aznap:)
ezért régi anyagaimhoz nyúltam.
Ez egy félresikerült öko festett anyag volt, ezért feldobtam kis stencillel,
s lán milyen kis romantikus lett.
Ez is mutatja nem létezik elrontott anyag.
Őrá még kívánkozik majd egy bőr rózsa, hamarosan megkapja.
S amit soha nem gondoltam, hogy lesz egy ilyen színű táskám,
de ezt most szeretem.
Na és a "Luca széke", a házacskákat még három éve batikoltam,
idén eljutottam vele oda, hogy meghímezgettem, és vatelinnel összetűztem.
S hogy mi lesz belőle?
Még gondolkodom :)
.
Talán jövőre Kisnyalkán kitalálom :)
