2009. augusztus 30., vasárnap

Madárcsicsergéses reggel...

... ezt a címet adtam ennek a viaszbatikolással készült képnek,
ami valószínű nem marad "csak kép",
mérete 70x70 cm,
így alkalmas arra, hogy akár szépséges terítővé váljon.
Anyaga pamutvászon,
a viaszolásos festési technika miatt, anyaga még erősebb,
hisz a viaszt teljesen nem lehet kivasalni belőle,
ez a tulajdonsága több pozitívummal is szolgál:
Nem gyűrődik olyan könnyen az asztalon,
s nem csúszik- mászik.
A piszkolódást is jobban viseli,
Színtartó, a festék 40°-os mosást bírja.
Még vasalgatnom kell két papír között,
hogy a viaszt, amennyire csak lehet kiszedjem belőle.
Persze annyi mindig marad benne, hogy előnyére váljon.
Aztán már csak beszegnem, s kész.

2 megjegyzés:

  1. Gyönyörűséges! Persze én részrehajló vagyok a batikkal szemben :)))
    (érdekességként nekem is van egy madárdal nevű képem, sálam stb...
    Örülök hogy közös húron pendülhetek veled! :D

    VálaszTörlés
  2. Herám, igen, én is imádom a batikolást, most úgy üdvözlöm, mint régen látott ismerőst, hisz pár éve hatalmas méretű batikfestményeket alkottam, majd átvette az uralmat az olaj, később az akvarell. Most, hogy felfedeztem a varrás örömét, úgy érzem a batikolásnak is új kapuk nyílnak.
    A selyemfestést egyenlőre messziről csodálom, de munkáidat látva, s szeretve, erősen foglalkoztat a gondolat, hogy beszerzem a hozzávalókat s nekirugaszkodom. A selyemfestés technikailag sokkal részletgazdagabb rajtolást, festést enged, mint a vászonra viasszal batikolás, így biztos, hogy egyszer majd beruházok egy alapkészletre. Addig is örömmel pendítem veled a húrokat így is, az édes viasz illatát szimatolva.

    VálaszTörlés