2009. december 28., hétfő

Egy boldog év margójára

Emlékszem tavaly karácsonyra született meg az első családi mese, édesanyámnak festettem, ajándékba. Akkor legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy ilyen sikere lesz, ilyen sokan megszeretik az én kis világomat, és idén karácsonykor rengeteg mosolygós ember örül, majd a munkáimnak a karácsonyfa alatt.
A tavalyi évre visszatekintve szenzációs évem volt, sok kedves emberrel ismerkedtem meg, a meséik által, picit betekinthettem életük boldog pillanataiba, a sok örömbombától egész évben mosolyogtam.
Nagyon köszönöm Nektek,
hogy szeretitek a munkáimat
és valóra váltottátok az álmomat.
.

Íme az első mese (2008),
apu, anyu, a tesóm és én,
persze -30 év.

Szépen sorban most már mutathatom majd,
az idei karácsonyra készült meséket.

5 megjegyzés:

  1. A mesékben benne vannak az álmaink. Benne vannak az utak, melyeket meg kell tennünk, a próbák, melyeket ki kell állnunk. No és benne vannak a segítők is. Benne van a táltosunk, és benne vagyunk mi magunk.
    Az álmaidat TE valósítottad meg! Mert bejártad az utad, használtad a segítőket, a táltosod veled volt, s célba értél. Mesés új esztendőt!

    VálaszTörlés
  2. Én köszönöm, hogy festettél nekünk és már három lakásban gyönyörködhetünk a képeidben, amik vidámságukkal mosolyt csalnak az arcokra.
    További sok szép mosolygós munkát kívánok!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Ildikó!
    Ahogy olvaslak, tényleg egy mesében érzem magam, ahol én voltam a törött szárnyú kismadár, s akiből szárnyaló, csodaszép színekben pompázó, csodálatos madár lett.
    Köszönöm! Neked is mesés újesztendőt!

    VálaszTörlés
  4. Kedves Julcsi!
    Nagy öröm volt benneteket festeni.
    Kívánok Nektek nagyon boldog Újévet!

    VálaszTörlés
  5. Kedves Kata! Mi köszünjük, hogy festettél nekünk!

    VálaszTörlés

.