2009. december 9., szerda

Mesekönyv az ékeimnek

Végre magamnak is készítettem egy dobozkát,
méghozzá igazi mesekönyvest.
Az Őrangyal vigyázza majd kincseimet.
Szeretem ezt a képet, már egy ideje itt ülök a gép előtt,
szerettem volna elmondani nektek, mit jelent
nekem ez a festményem.
De nem tudom szavakba önteni,
olyan érzéseket kelt bennem, mintha kicsordulna a szívem,
örömtől, vidámságtól, s a "jó helyen vagy" érzésétől.
Képzeletemben minden szerettem ott lakik
a szoknyája oltalmában.

3 megjegyzés:

  1. Az utolsó sorokat olvasva: hát ez bizony egy igen tartalmas könyv! Gyönyörű! Olvastalak a Meskán is! Minden szó annyira Te vagy, még így személyes ismeretség nélkül is! :))

    VálaszTörlés
  2. Ja, el ne feledjem! Január közepére szeretnék majd Tőled egy mesét a párom szülinapjára! Majd írok mailt! :)

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm Barbi!
    De jó, hogy festek Neked mesét, így egy kicsit jobban megismerhetlek.
    Tudod, akikről mesét festek, az övék egy napom. Olvasom a történetüket, nézem a fotójukat, rájuk hangolódom, így születik meg a mese. Írj, és Tiéd egy napom:)

    VálaszTörlés

.