2010. január 30., szombat

Fénysziget


Sokszor megtörténik velem, hogy egy találkozás során, legyen az csak éteri is, rögtön ráhangolódom a partneremre.
Így történt ez most is. Erzsébet emailben keresett meg, kérdezve vállalnám e vállalkozása arculattervezését, Hihetetlen volt, hogy sorait olvasva, azonnal láttam magam előtt a szigetét, a színeit, a ragyogását, türelmetlenül vártam, hogy időm végre mikor engedi, hogy munkához lássak.

Idézem őt, magát, mert őt olvasva megértetek mindent:
„Vállakózásom neve: FÉNYSZIGET - egyrészt, mert gyógyításaim mindig az én titkos és mitikus Égi Fényszigetemen történnek, másrészt, mert a gyógyító helyiséget is így alakítottam ki / színei: arany, narancs, vörös sok-sok szivárványszínű kiegészítővel / .
Gondolkodtam, hogy lényegretörően hogyan fogalmaznám meg a vállalkozásom lényegét és folyton csak az munkált bennem, hogy a fénysziget egyben az ÜNNEPEK SZIGETE is mert a gyógyításban érzem azokat láthatatlan Isteni és Istennői kezeket amelyek. Szeretetteljesen és féltően emelnek a legmagasabb küldetésünk fényrezonanciáiba, hogy megünnepeljenek minket. Csodálatos látni és érezni, hogy amikor párkapcsolati problémákkal gyógyulunk ezen a fényszigeten újra azzal a csillagtárssal tudunk találkozni akit megismertünk, vagy ha éppen babavárással kapcsolatos a gyógyulás, akkor az anya és apa között megjelenik a születésre váró kis lélek csodálatos fényekbe burkolva, és még sorolhatnám a különleges szakrális ünnepek sorát a fényszigeten.”

Én szívesen elmennék az ő szigetére (gondolatban, már jártam is ott), s magamba szívnám a fényt, megfürdőznék benne, s könnyeden mennék tovább, az élet által nekem rendelt feladataimhoz.
Bízom benne, hogy arculatterve mindenkinek sugallja ezt az érzést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

.