"De a Tiéd vagyok, egy teljes gyerek, apró, fénylő Zengeteg!"

Kezemben az új könyv,

nagy büszkeséggel tölt el, hogy én illusztrálhattam.

 Gondolatok 

"Másfél éve végre komolyan úgy döntöttem: átlépek a gyerekek

világába. Évek óta készültem erre. Ekkor találkoztam Andrissal, aki

autista. Közös játékaink, sírásunk, nevetéseink lassanként egy-egy versbe

tömörültek, és a végén létrejött e kis kötet. Segített egy olyan világba

lépni, ahol a gyerekekből érkező érzések valahogy szavakba rendeződve

mondatokká, versekké formálódjanak, és így nekünk szülőknek egyfajta

mankóként szolgáljon.

Célom az, hogy a „híd, mely minket összeköt” megépüljön, és mélyen

beköltözzön szívünkbe, napi rutinná váljon. Akkor jó, ha belül érezzük a

bizsergést, és megismerjük a sorokat, ami hozzánk szól.

Biztosan lesz folytatás! De addig is zengessék a szavak szívünk húrjait!

Örömteli olvasást kívánok Mindenkinek szeretettel:

Sávolyi Rita"

Pár oldalnyi kukucska,

szeretettel.

"Mutatok egy darabot

néha itt és néha ott;

magamból, mely oly kevés,

de ebből lesz egy egész!"

(részlet a Világom: Én című versből)

Talán már értitek az elfogódásom.

A képekkel legszívesebben kiplakátolnám az egész lakást,

s zengve zengném a verseket.