Villanások...

...a héten elkészült kerámiákról.

 "Az én időm" gömbögre méhecskével,

mert még a szorgos méhecskéknek is kell néha pihenő.

 Ennél a gombás gömbögrénél egy kissé elszabadult a fantáziám,

bevállalós darab lett.

 Szeretnék majd több foltvarrós kerámiát is készíteni,

én is jóban vagyok a tűvel, cérnával,

evidens, hogy ez a kerámiákon is megmutatkozzon.

 A csipkés házas tálak szerelmeim, 

de a jövőben ők visszafogottabban lesznek cakkosak,

praktikussági okokból.

Őket most dísztálnak javaslom, 

a mákostésztát majd egy másik tálból kell enni. :)

 A klasszikusba hajló, de különleges fehérek,

a színes tálakkal kombinálva,

én már érzem ők nagy szerelmek lesznek.

 Pöttyös gömbögre, már azt is látom,

hogy pöttyökből sosem elég.

 Elegancia és bájosság,

csipke és masni, a nyugodt reggelekhez.

Szinte látom rajta a meggyes pitét,

vagy a békebeli sóskiflit. 

 Ő már egy visszafogottabb cakkozású tál,

ebből megeheted a mákostésztát is :)

 Gondolkozom rajta, hogy idővel ezeket a fehér tálakat 

megbolondítom egy kis 24 karátos arany festékkel,

csak rettentő drága, ahogy mondani szokták,

arany áron van.

Az még egy plusz égetést is jelent, mert azt még

800 C° be kell égetni, 

kell egy kis piackutatást végeznem majd,

hogy lenne e igény egy ilyen exkluzív kollekcióra.

A virágok azóta már drótra kerültek, 

és nagyanyám hatalmas, régi köcsögébe tettem őket.

Minden szépségem jön velem vasárnap a győri gyereknapra,

gyertek el ha tudtok :)