Nem vagyok a szavak embere, de ha még az is lennék,
sem tudnám szavakba önteni az elmúlt hetet.
Mondhatnám, hogy beszéljenek a képek, de alig fotóztam,
egyszerűen alig jutott eszembe,
s különben is
egy fotó sem tudná visszaadni, a nevetésünk hangját,
éjszakai beszélgetéseink, énekléseink hangulatát.
Azt, hogy hihetetlen módon egy rugóra járt az agyunk,
s mégis mások vagyunk, egy- egy részei a nagy egésznek.

majd elájultam,
vettem gyorsan elő a vázlatfüzetem,
amibe 3 nappal azelőtt rajzoltam le a magam birkáját,
miután meglátta, már ketten ájuldoztunk.
S mondja valaki,
hogy nincs kilométereket áthidaló szellemi kapocs köztünk.



Lényével színesítette napjainkat.
Többször is beállt az ajtóba,
keresztbe,
és se tőlem, se hozzád,
hátsó lábait kecsesen egymásra téve, mint egy dáma.
Egyszer be is jött a drága,
ló a házban :)
.
Remélem a többiek fotóival együtt,
majd tudunk összehozni egy fotóalbumot.
Mindenkitől csippentve.
.
S a legfontosabb!!!
Jövőre is,
ugyanekkor,
ugyanitt.
Miénk a hely.
Így olvasva magam elé képzellek benneteket, s irigykedem..... de ez egészséges irigység! Parázska meg szívem csücske lett :-)A batikolt képekről már nem is beszélek, a napraforgó (?) szerelem első látásra!
VálaszTörlésGina írta nekem egyszer: "Irigy, irigy, irigy vagyok!" Most én is így érzek! Nagyon klassz hetetek volt!
VálaszTörlésÁgi
Minden CSODÁS!!! :))))
VálaszTörlésKata nagyon örülök, hogy megismerhettelek, és az is nagy öröm, hogy sikerült a helyet jövőre is lefoglalni. :) A férjem üzeni, hogy jó volt a közös éneklés :) Szép napokat Neked! Andi
VálaszTörlésJövőre gyertek el Ti is lányok, s akkor benneteket is irigyelnek majd az otthon maradók :)
VálaszTörlésIldám, nagyon örültem a telefonodnak, egy pillanatra azt gondoltam eljössz Nyalkára, sajnálom, hogy máshol nyaralásztál, remélem majd jövőre velünk tartasz.
Andi, jövőre megint énekelgetünk, s hallgatjuk Mónika sziporkázását, ja, és valamit festegetünk is.