Ne habozzál, habozzál

Szerintem nincs ember a talpán

aki nem részegedig meg ettől a technikától.

Na nem az illattól, bár az sem kutya,

hanem a rengeteg kiaknázható lehetőségtől.

Sorra jönnek az ötletek, az egyik hozza a másikat.

Tegnap Colettenél voltam borotvahabos festésen,

mondhatom remekművek születtek, mindenki lázasan kisérletezett.

A kitakarom, betakarom technika,

bocs, én neveztem el így, végül is én találtam ki.

Hacsak egyidőben, tőlem függetlenül valakinek színtén eszébe nem jutott.
Szóval a múltkori borotvababos festésnél

egy cérnaszál keveredett az anyag és a festék közé,

s bizony szépen kirajzolódott a nyoma.

Ennyi elég volt, hogy a hangyám beinduljon.

Colettehez már kivágott figurákkal érkeztem.

De az egyszerű papírcsíkok is csodás hatást keltenek.

Egész nap lapítottam, csepegtettem, kavartam,

kitakartam, s betakartam.

Mindegyik anyagom így készítettem,

most ez izgatott leginkább.

De Colette fonaltekerős változata is levett a lábamról,

azt majd legközelebb aknázom ki.

A kollázsokon jól látni, hogy egy festék keverésről,

sok bőrt le lehet húzni.

Sok esetben nem is az elsőszülött a legszebb,

hanem a sokadik.

Az anyagokból, már csak ki kell találnom, hogy mit varrjak.

A festék mosható, így bármi készülhet belőlük.

Ötletem temérdek.

Colette már szervezi a következő habozós napot.

A helyedben nem hagynám ki.